2018-ra a stressz (főként a munkahelyi stressz) már olyan szitokszóvá vált, mint az ülőmunka, vagy az elhízás. Az Európai Unió tagállamaiban a túlzott munkahelyi stressz az aktív munkavállalók közel 25%-ának az egészségi állapotát veszélyezteti.
Az ijesztő tényekről egyre többet hallunk, azonban a megoldási javaslatokról már jóval kevesebbet.
Mi abban hiszünk, hogy a stresszlevezetés és kikapcsolódás egyik legjobb eszköze a sport… méghozzá a rendszeres sport.
Hogy hogyan segíti az aktív életmód a stressz leküzdést?
Először is: mi is a stressz? A stresszelmélet megalkotója Selye János, 20. századi magyar származású stresszkutató. Selye szerint kétféle stresszállapotot különböztetünk meg. Alapvetően a stressz az „élet sója”, hiszen küzdelmekre, megoldandó helyzetekre szükség van a személyiség fejlődéséhez – ezt eustressznek vagyis „jó stressznek” nevezi. Az ilyen helyzetek a megküzdési képességeket nem haladják meg, ugyanakkor fizikai, pszichikai aktivitást váltanak ki, amelyeket pozitívnak értékelünk.
Ezzel ellentétes hatású a distressz, vagyis a „rossz stressz”. Ez az, ami pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Az ilyen helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja a megküzdési képességeket, károsak, ezért kerülendők.
A tartósan fennálló (di)stressz depresszióhoz vezethet, ami társadalmunk egyre nagyobb részét érinti, akár már egészen fiatalokat is. Az egyértelmű, hogy ha tartós stresszben élőkről vagy depressziós emberekről beszélünk, azt nem mondhatjuk mentálisan egészségesnek. De hogyan kapcsolódik mindehhez a mozgás és a fizikai egészség?
Valójában, minél több időt szán valaki testmozgásra, annál előbb, és intenzívebben jelentkeznek a sport hatásai a mentális egészségünkre, amelyek:
- szorongásoldás
- stressz levezetés – és enyhítés
- depresszió csökkenése, megelőzése
- általános hangulatjavulás
- önértékelés erősödése
- önbizalom növekedése
- jobb tanulási képesség
- memória javulása
- nagyobb koncentrálóképesség
- munkakedv növekedése
- kreativitás javulása
- jobb, pihentetőbb alvás
A sok pozitív változásból jónéhány a testmozgást követően azonnal jelentkezik, de hogy ezek a hatások hosszútávon is megmaradjanak, rendszeres testedzésre van szükség.
Érdekesség, hogy a szorongás oldása a mozgást követően azonnal bekövetkezik, de csak rövid ideig tart: hatása maximum 5 percig érzékelhető.
Mindeközben hogyan hat a mozgás a fizikai egészségünkre? A fiziológiai változások is hosszú távon mérhetők, ezek pedig:
- a pulzusszám és a vérnyomás csökkenése
- az endokrin rendszer kedvező változása
- a neurológiai funkciók javulása
Petrika Erzsébet értekezéséből az is kiderül, hogy az inaktív éltmódból – ami itt a mozgásszegény életmódót jelenti – könnyebben kifejlődhetnek a mentális betegségek.
Lajkó Károly 2002-es elméletében azt bizonyítja, hogy a testmozgás akár egy hatékony, érzelemközpontú viselkedéses-megbirkózás-technika is lehet a stresszel szemben, hiszen a testedzés, sportolás, mint a mentális egészség önálló védőfaktora, már rövidtávon oldja a szorongást és emeli a hangulatot. Nagyon jól eltereli a gondolatokat a stressz okozta problémáról, így az elménknek van ideje kikapcsolni és regenerálódni.
Összességében tehát elmondható, hogy ha fizikailag eddzük magunkat, akkor könnyebben vesszük a mentális akadályokat a mindennapokban. Sokat számít, ha le tudjuk vezetni sportolással a feszültséget, kondiban tartjuk a testünket és ezzel együtt a lelkünket is, megelőzve a mentális kimerültséget, esetlegesen a betegségek kialakulását.
Forrás: Selye János: Stressz és distressz
Dr. Petrika Erzsébet: Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata