Alapszabály

A FRESHLIFE Szabadidősport és Életmód Egyesület

ALAPSZABÁLYÁNAK

2018. december 13-i módosítása

(A módosításokat a szöveg vastag aláhúzott karakterekkel, illetve áthúzva tartalmazza.)

1.            Az Egyesület adatai

1. Neve: FRESHLIFE Szabadidősport és Életmód Egyesület (továbbiakban Egyesület)
2. Székhelye: 2013 Pomáz, Előd u. 19.
3. Alapításának éve: 2006.
4. Működési területe: Budapest – Pest megye – Közép-Magyarországi Régió
5. Az Egyesület önálló jogi személy.
6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
7. A működés gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében az Egyesület vállalkozási tevékenységet folytathat (az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény).
8. Az Egyesület az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján kíván működni.

2.            Az Egyesület célja

1. A rendszeres sportolás, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése.
   1. Az ifjúság erkölcsi és fizikai nevelésének elősegítése.
   1. Az egyesület működési területén elősegíti az oktatási intézmények tanulóinak, továbbá a lakosság testnevelési és sporttevékenységét.
   1. Oktatási és kulturális intézmények korszerűsítésének támogatása.
   1. Egyéb oktatási, kulturális, és jótékonysági tevékenység elősegítése, sport és egyéb szabadidős tevékenység szervezése, gyermekek szociális helyzetének javítása.
   1. Környezet és természetvédelem, az épített környezet és kulturális örökség védelme, faluszépítés.
   1. Jótékonysági-, sport rendezvények szervezése.
   1. Oktatási és kulturális intézmények korszerűsítésének támogatására adománygyűjtés.
   1. Az Önkormányzatokkal és más civil szerveződésekkel együttműködve a működési terület közéletének fellendítése, különböző rendezvényeken keresztül.
   1. Településfejlesztés.
   1. Közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása.
   1. Egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
   1. Sportegyesületi tevékenység, mint az állami adóhatósághoz bejelentett főtevékenység

3)            Az Egyesület tagsága és pártoló tagsága

1. Egyesületi tagok lehetnek azok a magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű személyek, akik az Egyesület céljaival egyetértenek, munkájában részt vesznek, és az alapszabályt írásbeli tagfelvételi kérelemben elfogadják, illetve az éves vagy évközi belépés esetén az időarányos tagdíjat befizetik. Tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület működésében.
2. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki belépési nyilatkozatában vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatását.
3. Az Egyesületbe pártoló tagként beléphet minden jogi személyként működő intézmény, gazdálkodó és egyéb szervezet.
4. Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az Egyesületet. Az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
5. A tagságról az elnökség nyilvántartást vezet.
6. Az alapító tagok azok a tagok, akik az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét a keltezést követően 30 napon belül aláírják.
7. Az Egyesületi tagság megszűnik, kilépés, törlés vagy elhalálozás esetén. Egy év tagdíj be nem fizetése esetén, vagy fegyelmi eljárás lefolytatása után kizárással.
8. Kizárásra csak fegyelmi határozat alapján kerülhet sor.
9. Az Egyesület tagdíja 6.000,- Ft/év/fő. A tagdíj befizetése legfeljebb évi két részletben történhet. A tagdíj megfizetése akként történik, hogy azt a tag minden év január 20. napjáig az Egyesület házipénztárába befizeti. Kérelemre lehetőség van a tagdíj két egyenlő részletben történő befizetésére. Ebben az esetben az első részlet minden év január 20, napjáig, a második részlet ugyanezen év július 20. napjáig esedékes.
10. Az Egyesületben tisztséget, csak az egyesület rendes tagjai vállalhatnak.
11. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

4)            A tagok és a pártoló tagok jogai és kötelességei

4/1.) Az Egyesületi tag jogai

1. Az Egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehet az Egyesület rendezvényein, csoportjainak munkájában, igényelheti az Egyesület szakembereinek segítségét.
2. Részesülhet az Egyesület által biztosított kedvezményekben.
3. Részt vehet az Egyesület közgyűlésén, az elnökség tagjainak és tisztviselőinek, valamint a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá határozatok meghozatalában.
4. Bármely tisztségre választható.
5. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, az Egyesület szervénél indítványozhatja az Egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését.
6. A tagok az Egyesület munkájában, tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal vehetnek részt. Választhatnak és választhatók. Minden tagnak egy szavazata van.
7. Az Egyesület tagjai betekinthetnek az Egyesület irataiba, jogosultak az Egyesület tulajdonában lévő tárgyak, eszközök és ingatlanok használatára.
8. Az Egyesület minden tagja köteles az alapszabályt betartani, az Egyesület céljainak megfelelő valamilyen tevékenységet végezni, a tagdíjat befizetni és erről felkérés esetén beszámolni.
9. Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül- a bíróság előtt megtámadhatja.

4/2.) Az Egyesületi tag kötelességei

1. Az Egyesület alapszabályának betartása, az Egyesület vezető szerveinek reá vonatkozó határozatainak végrehajtása.
2. Az Egyesületet legjobb tudásának megfelelően képviselje.
3. Tagsági díj fizetése és az Egyesületi vagyon megóvása.

4/3.) Az Egyesületi pártoló tag jogai

1. Javaslatot tehet az Egyesület működésével kapcsolatban.
2. Részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben.
3. Az elnökség megbízásából felügyeletet tarthat, foglalkozásokat vezethet, elláthat technikai és más feladatokat.

4/4.) Az Egyesületi pártoló tag kötelességei

1. Az alapszabály betartása.
2. Az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.

5)         Az elnökség

5/1.) Az elnökség a szervezet képviselő és ügyintéző szerve, mely 3 tagból áll.

 Az elnökség tagjai:

• Czakó Márton, elnök
• Dr. Sergyán Szabolcs
• Vida Péter

5/2.) Az elnökség feladata és hatásköre

1. A tagok, pártoló tagok felvétele.
2. Az Egyesület programtervének, költségvetésének kidolgozása, a munkaterv jóváhagyása.
3. Az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése, koordinálása.
4. Az Egyesületet megillető egyetértési és véleményezési jogok gyakorlása.
5. A fegyelmi jogkör gyakorlása.
6. Az Egyesületi tevékenység irányítása.
7. Az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának megállapítása.

5/3.) Az Egyesület elnökének jogai és kötelességei

1. Vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli az Egyesületet.
2. Irányítja az Egyesület tevékenységét, irányítja az Egyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol.
3. Két elnökségi ülés között eljár az elnökség nevében, erről a soros ülésen köteles beszámolni.
4. Intézkedik és dönt a közgyűlés, vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.
5. Együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel.
6. Munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.
7. Az Egyesület elnökének távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat.
8. Az elnök a közgyűlések közötti időszakban képviseli az Egyesületet és eljár az ügyeiben.

5/4.) Az elnökség működési szabályzata

1. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban a napirend közlésével.
2. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak többsége jelen van.
3. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Két elnökségi tag jelenléte esetén csak egyhangú döntés hozható.
4. Szavatategyenlőség esetén új szavazást kell tartani
5. Az elnökség a közgyűlések közötti időszakban az Egyesület intéző szerve. Gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, dönt és eljár azokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály nem utal kizárólagos jelleggel a közgyűlés hatáskörébe.
6. Az Egyesület közgyűlése választja az Egyesület 3 tagú elnökségét.
7. Az elnökséget 5 évre választják.
8. Az elnökség választása titkos szavazással történik.
9. Jelölteket a közgyűlésen bármely tag állíthat.
10. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt vesz részt.
11. Az elnökség minden egyes határozatáról köteles tájékoztatni a felügyelő bizottságot.
12. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze, oly módon, hogy a napirendeket tartalmazó meghívó az ülést megelőző öt nappal a meghívottakhoz megérkezzék.
13. Valamely közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben – legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
14. Az elnökség tagja ill. az ennek jelölt személy amennyiben más közhasznú szervezetnél is vezető tisztséget tölt be köteles erről a közgyűlést tájékoztatni.
15. Az elnökség döntéseit az érintettekkel közvetlenül a határozat megküldésével közli. Az elnökségi döntések nyilvánosságra hozatali módja körlevél, önkormányzati újságok, nyilvános hirdetőtáblák, helyi elektronikus média.
16. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba előre jelzett és egyeztetett időpontban az Egyesület tisztségviselőjének jelenlétében bárki betekinthet.
17. A határozat meghozatalakor nem szavazhat,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

• Az elnökség évente legalább kétszer ülésezik, az ülések nyilvánosak.
• A határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyíltan hozza.
• Az elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülésen hozott döntéseket, a döntéshozatal időpontját, hatályát, a végrehajtásért felelős személyt, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyveket az elnök időrendben rendszerezi, és a határozatokról a külön nyilvántartást is vezeti, a határozatok könyvében. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő írja alá.
• Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület elnöke jogosult rendelkezni.

5/5.) Az Egyesület elnökségi tagjainak jogai és kötelességei

1. Rendszeresen és tevékenyen részt vesz:
   1. az Egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
   1. a határozatok előkészítésében és meghozatalában,
   1. a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében.
2. Jogosult és köteles az Egyesület tevékenységét figyelemmel kísérni, azzal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni.
3. Felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta, és maradandóan kinyilvánította.

5/6.) Az elnökség tagjaira vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi szabályok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6)            A közgyűlés

6/1 A közgyűlés működési szabályzata

1. A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a rendes tagok összessége és dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben.
2. Az Egyesület minden szerve (elnökség, felügyelő bizottság) a közgyűlésnek felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3. A közgyűlést a felmerülő kérdések alapján szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni. Közgyűlést kell összehívni a tagok egyharmadának a cél megjelölése mellett történő indítványára, vagy bírósági meghagyás esetén. A megismételt közgyűlés az esetben határozatképes, ha erre az eredeti meghívóban figyelmeztetés történt.

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

• A közgyűlés illetve a rendkívüli közgyűlés összehívásáról az elnökség írásban a napirend közlésével, legalább nyolc nappal a közgyűlés kitűzött időpontja előtt gondoskodik. A rendkívüli közgyűlés összehívását a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezheti az elnökségnél, a cél megjelölésével.
• A közgyűlés ülése nyilvános.
• A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

• A közgyűlés határozatait, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az ügyintéző és képviseleti szervek választásánál titkos szavazással dönt a közgyűlés. A megjelentek kétharmados többsége szükséges azonban az Egyesület megalakulásának, egyesülésének, feloszlásának kimondásához, valamint az alapszabály megállapításához, illetve módosításához, valamint az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztásához.
• A közgyűlés az érdemi vita előtt szótöbbséggel megválasztja a levezető elnök személyét. Dönt a napirendrend pontjainak elfogadásáról vagy törléséről. Határozatot hoz az esetleg minősített döntés alá vonandó kérdésekről vagy egyhangú szavazásról. Kiemelkedően fontos ügyekben titkos szavazás is elrendelhető. Szótöbbség a jelenlevő tagok fele + 1 fő, minősített többség a tagok 2/3-a + 1 fő.
• A közgyűlés döntéseit az érintettekkel közvetlenül szóban, illetve a határozat megküldésével közli.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

• Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, ideértve a közhasznúsági jelentést is, az elnökséggel történő előzetes egyeztetést követően, bárki betekinthet. Az Egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módja, beszámolóinak közlése nyilvános. A nyilvánosságra hozatal módja körlevél, önkormányzati újságok, nyilvános hirdetőtáblák, helyi elektronikus média.
• A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tanú ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlésen hozott határozatokat, azok meghozatalának időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyveket az elnök köteles időrendben rendszerezni, valamint az abban foglalt határozatokat az úgynevezett határozatok könyvébe bevezetni, az előzőekben irt tartalommal.

6/2 A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

A felügyelő bizottság

a)            Az Egyesület gazdálkodását elnökből és két tagból álló bizottság felügyeli.

b)            A felügyelő bizottság feladata:

1. az Egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata,
   1. a pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,
   1. a tagdíj fizetésének ellenőrzése,
   1. a lemondott vagy tisztségétől egyéb okból megvált felügyelő bizottsági tagok helyére új személyek behívása,
   1. figyelemmel kíséri az Egyesület jogszerű és az alapszabálynak megfelelő működését,
   1. ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, különösen a támogatások rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő felhasználását,
   1. megvizsgálja az Egyesület mérlegét.
2. A felügyelő bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
   1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé,
   1. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
3. Az elnökséget, a felügyeletet gyakorló szerv indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség vagy küldöttgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
4. Ha a felügyelő bizottság az Egyesület alapszabályával ellentétes működést állapit meg, joga van a közgyűlést összehívni vagy fegyelmi eljárást indítványozni az elnökség tagjai ellen.
5. A felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség ülésein, betekinthetnek az Egyesület gazdasági és egyéb irataiba, azokat megvizsgálhatják, az elnökségtől jelentéseket kérhetnek.
6. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy:
   1. aki az elnökség elnöke, vagy tagja,
   1. az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
   1. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül kivéve, ha bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által a tagjainak a tagsági jogviszony keretében nyújtott az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás,
   1. illetve az (a)-(c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
7. A felügyelő bizottság évente legalább kétszer ülésezik, az ülések nyilvánosak.
8. A felügyelő bizottság határozatképes akkor, ha 3 fő jelen van.
9. A felügyelő bizottság tagjait 5 évre választják.
10. A határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
11. A felügyelő bizottság összehívásáról a felügyelő bizottság elnöke írásban a napirend közlésével, legalább öt nappal az ülés kitűzött időpontja előtt gondoskodik.
12. A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülésen hozott döntéseket, a döntéshozatal időpontját, hatályát, a végrehajtásért felelős személyt, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyveket a felügyelő bizottsági elnök időrendben rendszerezi, és a határozatokról a külön nyilvántartást is vezeti, a határozatok könyvében. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottsági elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő írja alá.
13. A felügyelő bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak beszámolni köteles. A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja, aki az egyesületben gazdasági feladatokat lát el. A felügyelő bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az Egyesület elnökségét, szükség esetén a felügyelő szervet.
14. Felügyelő bizottság tagjai:
    1. Vida Balázs, elnök
    1. Papucsek József
    1. Szádeczky-Kardoss Csilla

p) A felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi szabályokat

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület éves költségvetés alapján, az Egyesületre vonatkozó pénzügyi előírásoknak megfelelően gazdálkodik.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

d)            Az Egyesület bevételei:

1. a rendes, és a pártoló által fizetett tagdíj,
   1. állami, társadalmi, szövetkezeti, gazdasági szervek anyagi támogatása,
   1. rendezvény és egyéb bevételek,
   1. vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
   1. közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó bevételek,
   1. egyéb cél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó bevételek,
   1. pénzeszközök lekötéséből származó bevételek,
   1. egyéb más jogszabályokban meghatározott bevétel.

e)            Az Egyesület kiadásai:

1. rendezvények dologi kiadásai,
   1. rendezvények tiszteletdíjai,
   1. egyéb kiadások,
   1. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
   1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
   1. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
2. Az Egyesület javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével.
3. Az Egyesület javára történő adománygyűjtés csak az elnökség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
4. Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
5. Az Egyesület bevételeivel közhasznú céljai érdekében gazdálkodik.
6. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
7. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
8. Az előző pontban foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

m)           Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjaikat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

• A gazdálkodás közvetlen irányításáért az elnök, illetve az Elnökség, esetleges megbízás esetén a megbízott ügyvivő felelős.
• Az Egyesület gazdálkodásáért felelős személyt, támogatót vagy adományozót valamint e személyek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatások, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
• Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.
• Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
• Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
• Az Egyesület éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, a jogszabályban meghatározott tartalommal. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet.
• Az Egyesület éves beszámolóját a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

9)         Vegyes rendelkezések

1. Az Egyesület működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseket szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A szabályzat nem állhat ellentétben az Egyesület alapszabályával.
2. Az Egyesület jogi személy, amelyet az Egyesület elnöke képvisel. E jogkört esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnök más elnökségi tagra átruházhatja.
3. Az Egyesület tagjai felett – ilyen minőségében elkövetett fegyelmi vétség esetén – a fegyelmi jogkört az elnökség gyakorolja.
4. d)            A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettetek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. 

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választottbíróság eljárását kötheti ki.

• Az Egyesület megszűnése esetén a közgyűlés határoz a megmaradó vagyonnal, az Egyesület céljának megfelelő vagy ahhoz közelálló közérdekű felhasználásáról.
• (törölve 2015. 11. 30.)
• Fegyelmi eljárásra okot adó körülmények:
  • a tag nem fizet tagdíjat, s ezt többszöri felszólítás ellenére sem pótolja,
  • a tag olyan magatartást tanúsít, amely nem méltó és összeegyeztethető az egyesület céljaival,
  • a tag nem jelenti be, ha a tagsága összeférhetetlenné válik.
• A fegyelmi eljárás során az elnökség a következő büntetéseket szabhatja ki:
  • figyelmeztetés,
  • megrovás,
  • kizárás.
• Az elnökség által kiszabott fegyelmi büntetés ellen az Egyesület közgyűlésénél fellebbezéssel lehet élni.
• Ezen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. Az Egyesület Alapszabálya – figyelemmel a Ptk. 3:71. §-ában foglaltakra az alábbi rendelkezéseket tartalmazza

a) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén az Egyesület a kizárásra irányuló eljárást mellőzi,  a tag ilyen magatartása esetén – amennyiben ezt a Közgyűlés megszavazza – figyelmeztetésben részesül. Az erre vonatkozó indítványt az elnök terjeszti az Egyesület elé.

b) a közgyűlés helye minden esetben az Egyesület székhelye: 2013 Pomáz, Előd u. 19.

• a közgyűlési meghívónak tartalmazni kell:

– a jogi személy nevét és székhelyét;

– az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

– az ülés napirendjét.

• a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásáról a határozatképes közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz

e) szavazás szabályai

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

f) a határozatok kihirdetésének szabályait

A határozatok kihirdetése akként történik, hogy az ügyvezető gondoskodik a közgyűlésről készített jegyzőkönyv, illetve a módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály valamennyi tag, felügyelőbizottsági tag részére történő postai és elektronikus úton történő megküldéséről a közgyűlés megtartásának időpontjától számított 15 napon belül

g) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

az Egyesület szavazati joggal rendelkező tagja tagdíjtartozás esetén nem gyakorolhatja a szavazati jogát.

Pomáz, 2018. december 13.

Czakó Márton

elnök